Megnövekedett kertészeti tápanyag hasznosulás
A hálózat a tápanyaggazdálkodás és tápanyag pótlás hatékonyságára fókuszál a kertészet növényeknél (üvegházi és szabadföldi zöldségfélék és gyümölcsök). Új szemlélet bemutatása a tápanyag utánpótlás hatékonyságának javítására (minimum NPK) ásványi és szerves trágyákkal. Laboratóriumi vizsgálatok (talaj és drén) szenzoros érzékelő módszerekkel kombinálva pl. földrajzi információs rendszer (Geographic Information System, GIS). A vetésforgó és a műtrágyákon kívüli elérhető tápanyagforrások is bevonásra kerülnek. Hagyományos tápanyag visszapótlás esetén a hangsúly az a) napi tápanyag visszapótlási szükségletet kalkuláló döntéstámogató rendszereken (DSS) és b) az érzékelésen/monitoringon alapuló tápanyag visszapótláson van. Ökológiai tápanyag visszapótlás esetén a bemutatott technikák között szerepel a termesztett növények integrált termesztése a sorközökben illetve gyümölcsfák esetén a sorban (már meglévő gyümölcsösökben), illetve különböző takarónövények alkalmazása új ültetvény telepítése előtt, valamint a speciális trágyaszóró berendezések és a komposzt megfelelő alkalmazása.
Hatékony vízfelhasználás a kertészetben
Az EU-ban az öntözött terület 23 millió hektár, ami a vízfelhasználás 30%-át teszi ki, szárazabb klímájú országokban akár 80%-ot. A kertészetben különösen fontos a fejlett vízgazdálkodás, a korlátozott vízkészletekért folyatott versengés miatt, valamint hogy a minimalizáljuk a vízkészletek túlhasználat, valamint műtrágyákkal és növényvédő szerekkel történő szennyezés általi leromlását. 1. cél: két integrált szemlélet bemutatása: (1) a növények vízigényének meghatározása „gazdálkodóbarát” döntéstámogató rendszerekkel és (2) monitoring módszerek, pl. talajszenzorok, távérzékelés. 2. cél: három megközelítés bemutatása: 1) szabadföldi talaj nélküli termesztés és/ vagy félig fedett növénytermesztési rendszerek, 2) Nulla folyékony szennyezőanyag kibocsátás talajmentes üvegházi termesztésnél és 3) Műtrágyák és növényvédő szerek eltávolítása a szennyvízből. Mindkét cél esetén, a bejövő víz minőségének javítására tett intézkedések és különböző vízforrások használata kerül bemutatásra, pl. vízgyűjtés üvegházat tetejéről és kültéri medencékben, a városi szennyvíz újrahasznosítása.
A peszticidfelhasználás csökkentése a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben
Bár néha szükséges a kémiai peszticidek alkalmazása, léteznek megoldások a felhasználás csökkentésére, az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatás mérséklésére. Az integrált növényvédelem és a fejlett ökológiai termesztés új modelljeinek ajánlásánál különböző megközelítéseket kell figyelembe venni (i) növényvédelem hatékonysága; (ii) gazdasági egyensúly és versenyképesség; (iii) társadalmi és szervezeti akadályok; (iv) megvalósítási stratégiák. A következőkre fektetünk hangsúlyt: 1) monitoring módszerek (szenzorok és matematikai modellek); 2) organikus vagy bio termékek felhasználása az alkalmazott módszerek során; 3) fő betegségekre rezisztens fajták; 4) megelőzési módszerek; 5) permetezés minősége; 6) szervezeti felépítés és bevezetett mechanizmusok a hatékony és eredményes információáramlás és a végfelhasználók közti kommunikáció biztosítása érdekében. Ugyanazon kultúrnövény esetében különböző módszerek kerülnek alkalmazásra.